Kedves Tiszások!
Egy 13 napos utazásra hívunk benneteket. Mától, 13 napon keresztül adunk nektek hírt a 68 évvel ezelőtti eseményekről napról napra. Nagyon érdekes utazás lesz ez az időben a magyar történelem dicső lapjain. Szerepelnek benne akkori újságcikkek – ezek az előző napi eseményekről -, fotók és hangfelvételek.
1956. október 23., kedd
– A Belgrádban tárgyaló párt- és kormányküldöttség hazaérkezése után azonnal összeült a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) Politikai Bizottsága. Piros László belügyminiszter először nemet mondott, majd mégis engedélyezte az egyetemisták felvonulását.
– Délután 3-kor a Petőfi-szobornál megkezdődött az egyetemisták tüntetése. Lengyelbarát, Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a szovjet csapatok kivonását követelték, a zászlókból kivágták a szovjet mintájú magyar címert. A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, amely Nagy Imre bevonását követelte a kormányba. A mintegy kétszázezresre duzzadt tömeg ezután a Parlamenthez vonult, ahol Nagy Imre mondott rövid és sokaknak csalódást okozó beszédet.
– Este 8 órakor Gerő Ernő, az MDP első titkára rádióbeszédében a megmozdulásokat ellenséges, soviniszta, nacionalista megnyilvánulásnak minősítette.
– Este 9 óra körül sok áldozatot követelő fegyveres harc kezdődött a Magyar Rádiónál, az épület 24-én hajnalra az ostromlók kezére került. A tüntetők este tíz óra után megostromolták a pártlap, a Szabad Nép székházát is. A tömeg este fél tízkor a Dózsa György úton ledöntötte az elnyomás jelképének számító Sztálin-szobrot.
– Az esti-éjszakai órákban az MDP Központi Vezetősége (KV) rendkívüli ülést tartott, ezen Apró Antal elnökletével létrejött az MDP KV Katonai Bizottsága a felkelés leverésére. Gerő Ernő a budapesti szovjet nagykövettől, Jurij Andropovtól kért segítséget. Az éjszaka folyamán szovjet harckocsi-alakulatok vonultak be Budapestre.