Bálint Dávid – A magyar üdülőkommandósok bevették Indiát

Az 1 milliárd eurós elbukott uniós támogatás árnyékában és a történelmi mélypontra került forinttal ugyanis ez már nemcsak hommage Medgyessy Péter 2003-as botrányos kubai utazásának. Nyílt beismerés, hogy már nemcsak a rendeleti kormányzással megölt demokráciát, de már a saját propagandánkat sem vesszük többé komolyan. A legnagyobb gond ugyanis nem az, hogy miből utazott ki tuktukozni és csodadoktorokat látogatni a miniszerelnök. A saját magának is bőkezűen mért 6,5 millió feletti havi jövedelemből ugyanis futhatja rá. Annál is van komolyabb probléma, amit a cikk alatt az epésebb kommentelők megjegyeztek: „az a baj, hogy visszajön”. A félelmetes, hogy ezzel a kormány kimondta, annyira megtörtnek és tehetetlennek gondolja az állampolgárait, hogy többé már takargatni sem kell, hogy szemérmetlenül visszaélésekre használja az ok nélkül fenntartott különleges jogrendet.

Háborús vészhelyzet: sokkal komolyabb, mint ahogy kezeljük

A Covid-járvány idején bevezetett, majd az Ukrajna orosz megtámadása után háborússá festett vészhelyzet annyi ideje van velünk, hogy sokan már csak kormányzati erődemonstrációként, „a kormány a helyén van”-jelleggel tekintenek rá. Pedig ahogy például Magyar Péter az Egyenes Beszédben Rónai Egonnak is kifejtette, ez a gyakorlat kiüresítette a jogállamot, paródia szintjére húzta le a demokráciánkat.

A vészhelyzet ugyanis egy, az Alaptörvényben rögzített három különleges jogrendi kategória közül.

Gyengébb, mint a szükségállapot (főként puccskísérletek idején fellépő konfliktusokra alkalmazható) bőven elmarad a hadiállapottól (csak tényleges háborús helyzetben vezethető be), de gyakorlatában kicseréli alattunk az országot, amiben élünk.

Ez a rendeleti kormányzással együttjáró különleges jogrend ugyanis rendszerszinten módosítja az állam működését:

· a parlamentet és a jogalkotás bevett útját kikerülve gyakorlatilag kormányrendeletekkel bármely hatályos törvény átmenetileg felülírható, sőt, ha tetszik, akár az alapvető jogaink is felfüggeszthetővé válnak.

Ez valós korlátlan hatalom, hiszen a törvények módosításához többé nem kell módosítót benyújtani, nem kell azt megfuttatni az országgyűlés bizottságaiban, egyszerűen megjelenik a Magyar Közlönyben az elgondolás, és valósággá vált. A rendeleti kormányzás idején, ha a kormány úgy döntene, korlátozhatná a szabad mozgáshoz, gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való jogunkat is. Egy választáshoz közeledve mindez azért különösen fenyegető, hiszen 24 óránként addig tudnak csavarni a szabályokon – papíron legálisan –, amíg az eredmény nincs a kedvükre.

Távolról Medgyessy Péternek tűnik, közelebbről inkább Hérosztratosz

Formájában ugyan kísértetiesen hasonlít rá, de a fentiekből látszik, hogy az olyan botrányok, mint Medgyessy Péter 2003-as kubai utazása, ma már messze nem érik el az ingerküszöböt. Az ugyanis egy tehetős bankár saját pénzéből valósult meg, míg itt a saját és az EU-tól nekünk szánt forintokból finanszírozzák azt a propagandát, amivel elfedik

· az ország szisztematikus kifosztását,

· a miniszterelnök görcsös vágyát, hogy beírja a nevét a történelemkönyvekbe.

Orbán Viktor országon túlmutató politikai működése – az orosz-ukrán háborúba való beavatkozás, az európai választások problémás finanszírozásai, a titkos kölcsönökkel eladósított keleti nyitás – ugyanis mind egy ember saját álmát szolgálják az ország és a nemzet kárára.

A történelemben természetesen erre is találunk korábbi példát, ezt nevezik hérosztratoszi tettnek. Utóbbi ráadásul nem egy látványos közjáték a Xena: A harcos hercegnőből, hanem a hírnévért elkövetett történelmi léptékű bűncselekmény megnevezése.

A görög Hérosztratosz ugyanis úgy írta be magát a történelemkönyvekbe, hogy i.e. 365-ben felgyújtotta az antik világ kincsének számító epheszoszi Artemisz-templomot. Miután az épület porig égett, kérdőre vonták, miért tette a szörnyűséget. A válasza annyi volt, hogy ezzel akarta a nevét hallhatatlanná tenni. Ezt követően ugyan Hérosztratoszt kivégezték, de a kárt ez már nem tette semmissé, ráadásul a szörnyű tett még a célját is elérte – máig beszélünk róla.

Legyen előrehozott vagy menetrendszerűen 2026 tavaszán a következő választás, tétje épp ezért az, amit szintén az Egyenes Beszédben hallhattunk: egy ország múlik azon, hogy a politikát szívvel, lélekkel hazaszeretettel csinálunk, vagy kizárólag saját érdekből.

Hasonló kihívásokkal ez az ország már küzdött meg sikeresen nagy megrázkódtatások után a múltban. A Tisza Párttal ma valósággá válhat az a megújulás, amit a második világháború előtt anno Bethlen István hirdetett meg a Nemzetgyűlésben:

„Új politikát kell követnünk, de a régi politika hibái nélkül. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy egy nemzet életének vagyunk az őrei, nem osztályoknak, nem felekezeteknek, hanem kizárólag a nemzet érdekének. Sutba kell tehát dobnunk sok minden elvi cafrangot, sok minden lim-lomot, amihez lelkileg talán ragaszkodunk, de amiről le kell mondanunk, mert az ország érdeke parancsolja ezt. Úgy látom, hogy még a nemzet és a Nemzetgyűlés is sok tekintetben úgy érzi magát, mint az a morfinista, aki hozzászokott a méreg élvezetéhez, aki nem tud lemondani a méreg élvezetéről, de aki azért tudja, hogy mennyire ártalmas neki ez a méreg. Erőt kell vennünk önmagunkon és ki kell küszöbölnünk testünkből, a nemzet testéből, azt a mérget, amely a lesiklásra és az ország lerombolásához vezet.”

Ehhez a nemzetmentő munkához elengedhetetlen az a támogatás, amit ma ki-ki a saját Rendszerváltó Kártya előfizetésével nyújthat. A Tisza Párt finanszírozását és a jogállam visszaépítését segítő havi előfizetésedet ide kattintva tudod elindítani!