Bartha Kristóf
Óbuda történelme egészen a Római Birodalom koráig nyúlik vissza, amikor a területén létrejött Aquincum határvárosa. Azóta, az elmúlt két évezredben számos történelmi és földrajzi esemény, politikai-gazdasági-társadalmi folyamatok, kulturális- és sporttevékenységek gazdagították Óbuda múltját. Vannak, amelyekről gyakrabban esik szó, másokról kevésbé, de egy biztos: a múltat nehéz teljesen elfedni, az emlékük a helynevekben a mai napig él.
Óbuda térképén végigtekintve találkozhatunk olyan elnevezésekkel, amelyek magától értetődőek: ilyen lehet a Szentendrei út, Toldi utca, Akácfa utca, vagyis egy adott földrajzi
helyről, történelmi személyről, vagy jószerivel bármilyen tárgyról elnevezett közterületek.
Ezek természetesen kapcsolódhatnak Óbuda történelméhez, de jellemzőbb, hogy általánosabb, a magyar történelemre vonatkozó elnevezéseket alkalmaztak (hét vezér, magyar királyok stb.).
Korábban már bemutattuk a Filatorigát név történetét, amelyhez ma is számos utcanév kapcsolódik. A Rádl árok például az egykori patakmeder vonalát követi le, míg a Kerék utca a szó német fordításából (rad=kerék) ered. A mai Ágoston utcát egykoron Árok utcának hívták, mivel a Filatori-árok ma már becsatornázott szakasza folyik alatta. Az óbudai vasútállomás közelében fekvő Aranyos utca pedig az Aranyhegyi-patak betemetett medrének állít emléket, mivel az árok vizét a múlt század elején elterelték, ma a vasúti hídnál ömlik a Dunába.

Rádl-malom és árok 1907-ben. Az épület és a felszíni meder ma is látható a Bécsi-út 267. szám alatt. Forrás: Népszava
A Laborc utca a hegyről itt lefolyó, ma is létező Laborc-patakról kapta a nevét. A Hévízi út elnevezés pedig egészen a római időkig vezethető vissza: a terület melegvizekben gazdag természeti értékét már az első évszázadokban is felfedték, a Hévízi út közelében pont egy ilyen, hévforrást biztosító kút állt. A vizét elszállító, római kori vezetékrendszerek egykori
elemeit tavaly fedezték fel a Hévízi úttól párszáz méterre északra, a volt villamosremiz területén.
A Filatorigáttól északra fekvő területek, Kaszásdűlő és Mocsárosdűlő magukban hordozzák
történelmi identitásukat: előbbi végtelen kaszáló volt, míg utóbbi – a korábbi Duna-meder következtében – mocsaras, lápos övezetnek számított. Kaszásdűlő közterületeihez pedig nem kell külön magyarázatot fűzni: Bojtár utca, Búza utca, Kanász utca, Gémeskút utca, Kazal utca, Köles utca, Csikós utca, Szérűskert utca, Zab utca, Kéve utca. A felsorolásnak sohasem lehetne vége, annyi helytörténeti emlékkel rendelkezik kerületünk. A következő írásban
ezeknek járunk utána!

Bojtár utca a ‘70-es években. Forrás: Óbuda és a kerület régi képeken Facebook-csoport