A kerületi és közösségi elvárásokat felrúgó felújítás után tovább mérgezi a Római-part lakóinak életét a hajdani Postás üdülő mögött álló ingatlanberuházó cég. Míg márciusban úgy tűnt, hogy a fővárosi közgyűlésen hosszú évek munkájával olyan civil javaslat jutott át, amely lakóknak és természetnek is kedvez, a Divinus beruházása ismét veszélybe sodorja a törékeny egyensúlyt.
A legtöbb budapesti polgár számára vitán felül áll, a Római-part elválaszthatatlan annak régi értékeitől – csónakházak, kavicsos föveny, hatalmas árnyas fák. A rendszerváltás óta egyre nőtt az aggodalom, hogy a területen a közvagyon csökkenése a megújulás esélyét is csökkenti.
Ingatlanberuházók, a területen nyaralóingatlanokkal és közben felépült társasházakban ingatlannal rendelkező tulajdonosok és civilek évek óta feszülnek egymásnak, hogy miként lehetne megtalálni az egyensúlyt ember és természet között. A patthelyzetből kitörés legutóbbi lépése a 2025. márciusában a fővárosi közgyűlés elé beterjesztett javaslat elfogadása kínált, amely a Nánási-Királyok út kisebb műtárgyépítési igény mellett védené a legveszélyeztetettebb lakott területeket, míg a Római-part természetes állapotában, fás üdülőövezetként maradhat fenn. Mindez egyben megakadályozná azt is, hogy a korábban árvízvédelemre lehívott, de Tarlós főpolgármester idején elakadt árvízvédelmi EU-s forrásokat a kerületnek vissza kelljen fizetnie.
Az olyan civilszervezetek szerint, mint a part megóvása érdekében évtizedes csatát vívó Civilek a Római Partért Egyesület, az elért egyensúly létfontosságú, hiszen a tulajdonosokkal együttműködve a magánérdek csorbítása nélkül lenne bővíthető a köz számára is élvezhető természeti kincs. Ezt biztosítanák a közhasználat céljára átadott területekre kötött szerződések, amelyek jövőjét nagyban nehezítik meg az olyan visszaélésszagú ingatlanberuházások, mint amire a III. kerületi önkormányzati források szerint a Postás felújítása mögött álló Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt. újból készül.
A régi Postás: nem teljesültek a vállalások – Balogh Kálmán fotója
Ez volna a Losonc utca 11 ingatlanprojekt, amelyre a befutott építésiengedély-kérelem egy olyan lakópark kivitelezését jelentené, amelyet a helyi tervtanács 4:0 arányban utasított el. A mai törvényi szabályozás szerint azonban a Lázár János építésügyi miniszter által kinevezett országos főépítész szava mindezt azonnal felülbírálhatja.
„Aggódva szemléltük a Római-part átalakulását, a megújulás esélyének a folyamatos csökkenését, vagyis, hogy a régi értékekből (csónakházak, kavicsos föveny) talán már nem marad semmi „az unokáinknak”.
A közvagyon, elsősorban az állami tulajdonú parti ingatlanok eltűnése még jobban elapasztotta a lehetőségeket a közhasználat biztosítására ( legutóbb 2023-ban az egyetemi közalapítványoknak való csónakházi átadása). A Főváros által társadalmi részvétellel megalkotásra került a Római-part jövőképe 2022-ben, kiderült, hogy az emberek többsége egyöntetűen a rekreációban látja a terület jövőbeli hasznosítását. A Postás épülete a rendszerváltás után sokáig romos mementóként tornyosult a Római-part felett, később viszont azzal keltette fel az ott járók érdeklődését, hogy a felújítással valójában egy új „lakópark” került a területre, a környezeti elvárásokat mellőzve.” – fogalmaz a kérdésben Vassné Kristóf Katalin, a Civilek a Római Partért Egyesület elnöke.
„Az egyik legkritikusabb kérdés a Római-part jövőbeli hasznosítása terén az, hogy ténylegesen mekkora terület marad közhasználatban az odajárók, az ott pihenni vágyók számára. Ezt leginkább a Duna-parti föveny, a sétány, illetve a közhasználatra nyitva álló csónakházak biztosíthatták. A Római-parti sétány egy keskeny (25-40 méter) és kb. 3 km hosszú közterületi sáv. A hullámtéri terület többnyire magánkézben van, de a sétány-használat akár szélesíthető lehet a magántulajdonosokkal való együttműködéssel: az ún. közhasználat céljára átadott területekre kötött szerződések által. Több ilyen sikeres megoldás született: Vadkacsa lakóparknál, Kadosa utcától délre stb., de vannak olyan részek, ahol kellett volna ilyen szerződést kötnie az Önkormányzatnak, de azok elmaradtak. Az egyik ilyen kirívó példa éppen a volt Postás, ma Divinus ingatlana.”
A Divinus építésénél számtalan probléma merült fel: az építkezés során a kerítést a telekhatárhoz helyezték, a valódi csónaktárolók elmaradtak, műfüves előtér került kialakításra a Duna felé. Az önkormányzati szerződés megkötésére sem került sor, a közterület átadása sem történt meg, végül a kötelező csónakházak helyére egy (mára bezárt) étterem került. A helyzet önmagában is problémás, azonban Vassné Kristóf Katalin szerint mindezt csak tetézi, hogy a vitába belecsatlakozó politikai érdekek, a fejlesztéssel újra felszínre hozott ingatlanspekuláció megakaszt minden további civil erőfeszítést is a tulajdonosokkal folytatott párbeszédhez.
„A Divinus tulajdonosa is szembesült az elmúlt évben azzal, hogy a változtatási tilalom lejártával milyen új szabályozásra kerül sor, milyen beépítési lehetőségekkel kell számolnia (DKÉSZ). Az érintett kerületi szabályozáshoz kapcsolódó lakossági meghallgatáson jelen volt maga a Divinus tulajdonosa is, ahol kijelentette, hogy többször fordult egyeztetés céljából a kerületi főépítészhez találkozás miatt, melyre a mai napig nem került sor. Akkor kiderült az is, hogy a Divinus-tulajdonosa még a volt Postás épületen kívül a mögötte lévő nagy földterületet is tulajdonban tartja, és tervez ott beruházást.
Nem lepődtünk meg, hogy mindezen előzményeket követően a tervezett beruházások során a korábbi hozzáállását megerősítve semmibe vette a kerületi és a lakossági elvárásokat és a maximális – a jelenlegi DKÉSZ által nem támogatott – beépítést tervezi. Külön aggályos számunkra az is, hogy a kerületi tervtanács egyöntetű álláspontját is semmibe vette, jogorvoslattal élt. Az pedig még problémásabb jogilag, hogy a kerületi egyöntetű akaratot az országos főépítész felülírhatja. Ez már egyértelműen az önkormányzatiságot megkérdőjelező lépés.
Mostanában különösen aktuális és érzékeny téma a Római-parton, a hullámtérben élők és a védett oldalon élők közötti érdekellentét politikai felszínre hozása legfőképpen az árvízvédelmi fővédvonalra tervezett gát kapcsán, melyet az új Divinus fordulat még jobban elmérgesített. Ugyanis éppen azt a sokat emlegetett és általánosításra hajlamosító „ingatlanspekuláció” gondolatát hozta újra felszínre.”
Az önkormányzat álláspontja szerint a helyzet durva precedenst teremthet azzal, ha egy ingatlanberuházó érdekében az országos főépítész teljesen semmibe veszi egy helyi közösség akaratát. Korábban ugyanis több mint 5000 ember támogatta azt, hogy lakófunkciók helyett a Római-part rekreációról és pihenésről szólna a jövőben. A témában megpendített ingatlanspekulációs szál lényege, hogy ha sikerül felhúzni a helyi tilalom alá eső épületet, az megsokszorozza a terület értékét. A civil álláspont szerint azonban általánosítás helyett valójában az egyedi visszaéléseket kell meggátolni anélkül, hogy párbeszéd híján a Római-part jövője kerülne veszélybe.
A témáról újból hírt adunk a későbbi fejlemények tükrében.
