| Szabó György |
A bukott Fideszt utolsó töltényig védő propagandisták, de maga Orbán Viktor vagy Kövér László hónapok óta sulykolja a nevetséges narratívát, miszerint a TISZA-kormány maga az új Tanácsköztársaság, ha pedig letelik a százharmincharmadik nap, akkor törvényszerűen bukásra van ítélve és előbb-utóbb, de végül mindenképpen jönnek vissza ők.
Közben a százharminchárom nap bizony letelt, sőt túl vagyunk immár a százharmincnegyediken is lassan egy héttel, a TISZA támogatottsága mégsem zuhant be, nem bukott meg a kormány és „népbiztosait” sem menekítette a MÁV egészen Bécsig az ellenforradalom bosszúja elől.
A 444 YouTube-csatornáján ennek apropóján készített interjút Haszán Zoltán és Herczeg Márk Csunderlik Péterrel, a videó pedig alig egyetlen nap alatt át is lépte a százezer megtekintést, – nem véletlenül.
Csunderlik Péter az ELTE-BTK oktatója, valamint a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, többek között a Tanácsköztársaság történetének is elismert kutatója és szakértője, vitathatatlanul korunk egyik legnépszerűbb és legismertebb magyar történésze.
Aki egyetlen könyvét sem olvasta, az is találkozhatott nevével a HVG, a Népszava vagy az Élet és Irodalom hasábjain, ismerheti a Tilos Rádió Régen minden jobb volt című történelmi műsorából, vagy a Puzsér Róbert és Horváth Oszkár nevével fémjelzett Önkényes Mérvadóból, ahol évek óta gyakori, visszatérő vendég. Az is köztudott, hogy baloldali meggyőződését a NER legsötétebb napjaiban is teljesen nyíltan vállalta.
2023 áprilisában egy 24.hu-nak adott interjújában beszélt arról, hogy; „…büszkén vallom magam baloldali gondolkodásúnak, hiszek az állami újraelosztásban, hogy az alullévőknek valós és nem csak elméleti esélyt kell adni a felemelkedésre. A történetírás nem lehet teljesen objektív, mert minden történeti munka valamilyen érték-elkötelezettségen alapul, nem is tudnám leplezni, hogy a földosztást köztársasági elnökként a saját birtokán kezdő, az általános választójog mellett kiálló Károlyi Mihály szimpatikusabb, mint az a Tisza István, aki ellenezte a földreformot, és elvárta, hogy a katonák egy olyan országért haljanak meg a világháborúban, ahol a legtöbbjük még csak nem is szavazhatott. […]
Szerintem akkor jutunk a legközelebb az objektivitáshoz, hogyha saját magunkban is tudatosítjuk: milyen értékek mentén látjuk a múltat, mit tartunk jónak, mit tartunk rossznak, és talán az olvasóközönséggel szemben is az a legkorrektebb, ha valaki eleve közli ezt a pozícióját.
Ebből következően különböző értékpozíciókból is születhetnek kiváló szakmai teljesítmények.”
Fiatal és rendszerkritikus értelmiségiként természetes, hogy ő sem volt kedvence az előző rendszernek. A NER propagandistái a vörösterror relativizálásával vádolták. Ahogyan egy Facebook-posztjában fogalmazott: „…karaktergyilkosságnak szánt kampány folyt ellenem a kormánypropagandában a „Kérdések és válaszok 1918-1919-ről” című kötetből kiragadott és szándékosan félreértett pár mondatom miatt.”
Pedig könyvei és egyéb írásai bár megfelelnek a legszigorúbb tudományos kritériumoknak, nem száraz szakszövegek, amilyeneket akadémikusok írnak csak akadémikusoknak szánt fogyasztásra, hanem egyben olvasmányosak, szórakoztatóak, közérthetőek is.
Csunderlik Péternél aligha lehetett volna felkészültebb, hitelesebb és alkalmasabb történészt találni arra, hogy nevetségessé tegye a Fidesz-féle Tanácsköztársaság-hallucinációt.
A beszélgetés azzal kezdődik, hogy pontosan hogyan nézne ki a 2026. május 9-e utáni világ, hogyha a TISZA-kormány valóban a Tanácsköztársaság programját valósítaná meg és módszereit alkalmazná.
A több mint egy órás videóból hamar kiderül, hogy egy nem „digitális”, hanem valódi tanácsköztársaságban Hatvanpusztát gyermekotthonná alakítanák, Bayer Zsolt és Huth Gergely pedig biztosan nem írogathatnának rendszerellenes, uszító cikkeket, és főleg nem szónokolhatnának holmi tüntetéseken. Az Orbán Viktor kötcsei beszédében elhangzott „újkommunista, digitális tanácsköztársaság” kifejezés sem több szürreális, dadaista víziónál.
Szóba kerülnek ugyanakkor a mostani és a százhét évvel ezelőtt történt események közötti valódi párhuzamok is, de egy-egy olyan, szinte csak mellékesen elejtett félmondat, mint a „nagyon nagy volt a nyomor, még ha ez nem is látszódott a Gundel étteremből a boldog békeidőkben”, olyan széles körben elterjedt, történelmi mítoszokat is lerombol, mint hogy a dualizmus valamiféle aranykor lett volna.
Az interjú bárki számára élvezhető lehet, akár érdekli a történelem, akár nem, köszönhetően annak, amit Csunderlik Péter már ezerszer bizonyított, hogy nem csak írni képes bármilyen témáról érdekesen és szórakoztatóan, hanem beszélni is.
A YouTube videó:
A kép forrása: