| Szabó György |
A kollektív történelmi emlékezet néha igazságtalan. Hajlamos figyelmen kívül hagyni azokat, akik nagyobb személyiségek és események hátterében tevékenykednek, mégis nem csak küzdelmes, hanem egyben regénybe illő életutat is tudhatnak a hátuk mögött.
Torma Károly nevét minden bizonnyal leginkább csak dualizmusra szakosodott és tudománytörténészek, míg Fiedler Rezsőét esetleg a létező szocializmus alatt tevékenykedő Párttörténeti Intézet munkatársai ismerhették, még annak ellenére is, hogy utcanevekként sokáig velünk éltek, illetve élnek még most is.
A mai Torma Károly utca volt az egyik első, ami az Aquincumi Lakótelep építése közben megépült, már 1984-ben, miközben a legtöbb házat és lakást csak 1985 és 1987 között adták át, a lakótelep építését pedig 1989-ben fejezték be. Az utca 1984 és 1992 még Fiedler Rezső nevét viselte, és sokáig Fiedler Rezső utcaként is maradt meg az itt élők köztudatában.
Mégis, ha valaki mindenképpen megérdemelte, hogy itt nevezzenek el róla utcát, és éppen az egyik legelsőt, az maga Torma Károly.
1879 és 1887 között folytatott szakszerű ásatásokat az aquincumi rommezőn, és neki köszönhetjük többek között az Aquincumi Múzeumot is, ami a mai napig Óbuda ékköve, valamint az egyik legkülönlegesebb látnivaló a kerületben a polgár és katonavárosi amfiteátrumok mellett, mint az urbanizált civilizáció legrégebbi itteni emlékei. Korábban ugyan kelta és illír törzsek népesítették be a mai Magyarország nagy területét, de a mostani értelemben vett, modern, infrastruktúrával rendelkező városok elődeit mégis a rómaiak éptették az I. században, miután Pannónia néven provinciává szervezték az első római császár, Augustus uralkodása idején meghódított Dunántúlt.
Bár Torma Károly egy időben Deák Ferenc szűkebb köréhez és a bizalmasai közé tartozott, volt országgyűlési képviselő és Belső-Szolnok Vármegye főispánja is, a kiegyezés után pedig három évig alelnöke a képviselőháznak, mégis ameddig a Deák Ferencről, vagy a dualizmus korának más politikusairól elnevezett közterületek megszámlálhatatlanok, Torma Károly utcából egész Magyarországon a mai napig is csak ez az egyetlen egy van, az Aquincumi Lakótelepen, nem messze éppen az általa alapított Aquincumi Múzeumtól, a szentendrei HÉV vonala mentén.
Érdekes módon névelődjéről, Fiedler Rezsőről is csak ezt az egyetlen utcát nevezték el a létező szocializmus évtizedei alatt, pedig Fiedler vasesztergályosként már 1900-ban csatlakozott a munkásmozgalomhoz, és aktív szervezője volt akkor is, amikor még finoman fogalmazva sem volt divatos szocialistának lenni.
1918-ban tagja lett az akkor alapított és még illegalitásban létező Magyarországi Kommunisták Pártja első központi bizottságának, ráadásul a százharminchárom napig létező Tanácsköztársaság mindössze negyven népbiztosa közül is éppen ő volt az egyik.
Nem tudni, hogy mi lehetett az eredeti név adóinak, majd az átnevezőknek a pontos szándéka, mindenesetre Fiedler Rezső és Torma Károly között akadnak már-már párhuzamnak nevezhető egybeesések azon kívül is, hogy más közterület sehol nem viselte a nevüket sem korábban, sem pedig később soha.
Torma Károly Erdélyből származott, Fiedler Rezső pedig egy ideig Aradon volt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkára.
Előbbi honvédként harcolt Bem seregében alig húsz évesen, majd a szabadságharc leverése után évekig bujdosni kényszerült, utóbbinak pedig a kommün bukása után kellet elmenekülnie Magyarországról.
Mindketten külföldön fejezték be életüket, igaz ameddig Torma Károly egy Róma közeli festői szépségű olasz kisvárosban, addig Fiedler Rezső halála sokkal inkább rémálomba illő, mivel ő a kegyetlensége és paranoiája tetőfokát éppen elérő, sztálini terror áldozata lett.
Fiedler nem tartozott sem a hírhedt, sem pedig a híres népbiztosok közé. A Vörös Hadsereg harcaiban sem vett részt közvetlenül, annak pusztán az ellátását szervezte a hadügyi népbiztosságról. Nem volt a vörös terror irányítói között, a Szovjetunióban pedig egy gyárban volt üzemvezető, majd a gépipari főiskola igazgatója Moszkvában, ráadásul koholt vádak alapján tartóztatták le, börtönözték be, és végezték ki.
Mégsem meglepő, hogy az 1990-es rendszerváltást követő első, nagy, 1992-es közterületnév-változtatási hullámban más nevet kapott az eredetileg róla elnevezett utca, és most már Torma Károly marad minden bizonnyal egészen addig ameddig az Aquincumi Lakótelep a mai formájában létezik, mint a valaha itt élő és virágzó római tartományi főváros késői örököse.
Képek forrása:
Fiedler Rezső/Torma Károly utca:
https://epiteszforum.hu/zaras-helyett-nyitas–elet-a-pok-utcai-lakotelepen-jarvany-idejen
Torma Károly:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Torma_Károly#
Fiedler Rezső: