Baka András jogtudóst, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt frakciója. A képviselőcsoport szombati ülésén, titkos szavazással döntött a 73 éves jogász jelöléséről. A tervek szerint az Országgyűlés kedden választhatja meg az új államfőt.
Magyar Péter miniszterelnök a döntés bejelentésekor azt írta, hogy Baka András egész pályafutása során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztását, és következetesen kiállt a jogállam, valamint a bírói függetlenség mellett.
„Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről” – fogalmazott Magyar Péter.
A miniszterelnök szerint a következő időszakban olyan köztársasági elnökre van szükség, akinek szakmai tekintélye, függetlensége, valamint közjogi és alkotmányos tapasztalata megfelelő alapot jelent ahhoz, hogy őrködjön az alkotmányosság felett és megtestesítse a nemzet egységét.
Ki Baka András?
Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott kutatóként, később pedig az Államigazgatási Főiskola főigazgatója lett.
1990-ben az MDF jelöltjeként, de pártonkívüliként szerzett országgyűlési mandátumot. Képviselői munkáját 1991-ben fejezte be, amikor az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájává választották. Strasbourgban két cikluson keresztül dolgozott.
Baka András 2009-ben lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Mandátuma eredetileg hat évre szólt, tisztsége azonban 2011 végén, a bírósági rendszer átalakításával idő előtt megszűnt. Korábban több alkalommal bírálta az igazságszolgáltatást érintő kormányzati változtatásokat.
Az ügy később Strasbourg elé került. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Baka idő előtti eltávolításával megsértették többek között a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.
Tíz jelölttel tárgyaltak
Magyar Péter közlése szerint az elmúlt hetekben több ezer állampolgár tett javaslatot arra, kit látna szívesen Magyarország következő köztársasági elnökeként.
A Tisza vezetése végül tíz lehetséges jelölttel tárgyalt, közülük három személyt terjesztettek a frakció elé. A képviselők szombaton titkos szavazással Baka András mellett döntöttek.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a rendszerváltás óta először zajlott úgy az államfő kiválasztása, hogy nem pártalkuk alapján vagy pártjelöltek között döntünk, hanem egy valóban független, pártatlan, szakmájával és életútjával már bizonyított tekintélyt ajánlunk a nemzet élére” – írta Magyar Péter.
Augusztus 19-én léphet hivatalba
Az Országgyűlés a tervek szerint kedden titkos szavazással dönt az új köztársasági elnökről. A Tisza 141 fős parlamenti frakciója rendelkezik az államfő megválasztásához szükséges kétharmados többséggel, így Baka András megválasztása gyakorlatilag biztosra vehető.
Az új köztársasági elnök a szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon, augusztus 19-én léphet hivatalba. Így augusztus 20-án már ő adhatja át az állami kitüntetéseket és díjakat.
Baka András Sulyok Tamást követheti az államfői poszton. Megbízatása az Alaptörvény 17. módosítása alapján az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tarthat.
A Fidesz és a KDNP korábban jelezte, hogy nem vesz részt az államfőválasztáson, mert Sulyok Tamás eltávolítását illegitimnek tartja. A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt nevezte meg saját jelöltjeként, azonban ahhoz, hogy valaki hivatalosan is felkerüljön a szavazólapra, legalább 40 országgyűlési képviselő ajánlása szükséges.